A 2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről kimondja, hogy egyes termékek kiskereskedelmi tevékenység keretében való értékesítéséhez az azt végző meghatározott szakképesítéssel kell rendelkeznie.

2021. szeptember 1-i hatállyal változott a képesítési előírásokat meghatározó törvény. A kereskedelmi szektor képesítési kötelezettségei kikerültek az új rendeletből, élelmiszer szakterületen három pont ír csak elő képesítési kötelezettséget: Vendéglátás esetén az ételek előállításához, a kiszolgáláshoz, valamint a cukrászati készítmények, sütemények, fagylalt készítéséhez határoznak meg képesítést. Egyéb kereskedelmi tevékenységhez nincs meghatározva (kivétel külön jogszabályokban meghatározottak).

A végzettségek és a képesítési előírások arra szolgálnak, hogy az adott szakterület ismereteivel, a tevékenység szabályaival az egység vezetője, vezető beosztású dolgozója tisztában legyen, az előírásoknak megfelelően végezze a munkáját, a lehetőségekhez képest a legkevesebb hibát vétsen, mivel a hibák egy vállalkozás számára negatív következményekkel jár: megsemmisülő termékek, leltárhiány, hatósági ellenőrzések során bírság, egyéb szankciók.

A fenti képesítések alapvetően szükségesek a tevékenység folytatásához, azonban egy kereskedelmi egységben nem mindenkinek kell (sőt!) üzletvezetői végzettséggel rendelkezni. Számos olyan munkakör van, mely nem igényel speciális tudást.

Vannak azonban – korábban már említettük – olyan kompetenciák, melyek nélkül önállóan nem foglalkoztathatók a munkavállalók:

Ilyen a

• munka-baleset és tűzvédelmi oktatás, melyet minden munkavállalónak munkába álláskor, illetve évente 1 alkalommal ismétlő jelleggel meg kell kapnia
• élelmiszer szakterületen az élelmiszer-higiéniai és élelmiszerbiztonsági HACCP oktatás munkába állást követő 30 napon belül, illetve évente 1 alkalommal ismétlő jelleggel meg kell kapnia
• emelőgépet is (önjáró gyalogkísérésű, vezetőállásos, vezetőüléses targoncák, egyéb emelőgép kategóriába tartozó berendezés pl. gépjármű emelőhátfal, rámpakiegyenlítő, hulladéktömörítők egyes típusai stb.) üzemeltető vállalkozások esetén a gépet csak megfelelő típusjogosítvánnyal rendelkező személy vezethet.

Vannak olyan kereskedelmi tevékenységek is, melyekhez külön jogszabály alapján speciális végzettség szükséges. Ilyen pl.:

• gyógyszer kiskereskedelem (A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény - hagyományos gyógyszertár esetében gyógyszerész, kereskedelemben szabadon forgalmazható gyógyszerek esetén nincs képesítési előírás)
• állatgyógyászati termékek forgalmazása (128/2009. (X. 6.) FVM rendelet az állatgyógyászati termékekről szerinti végzettségek - állatorvos vagy gyógyszerész)
• műtrágya és agrokémiai termék kiskereskedelem (43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet szerinti végzettségek – növényorvos, növényvédelmi mérnök, technikus)
• élelmiszer szakterületen a 2008. évi XLVI. törvény 22. § (1) bekezdés c) pontja kimondja, hogy az üzemelés teljes időtartama alatt jelen kell lennie egy élelmiszerbiztonsági szaktudással rendelkező - azonnali intézkedésre feljogosított, felelős személynek. (élelmiszer-biztonsági szaktudás a 34/2018 (XII.03) AM rendelet szerint: az általános és az adott szakterületre vonatkozó munkahelyi, személyi és élelmiszerhigiéniai követelmények, valamint a HACCP elvein alapuló élelmiszerbiztonsági ismeretek tudása és alkalmazása)

A fenti végzettségek és képesítések meglétének ellenőrzése, adott munkakörben való megkövetelése a munkáltató kötelezettsége, csak úgy, mint a munka-baleset és tűzvédelmi, valamint élelmiszerkereskedelem esetén a HACCP oktatás megszervezése.

2020. szeptember 1. napjával változott a felnőttképzési törvény: minden képzést, mely szervezett, célirányos kompetencia kialakításra és kompetencia fejlesztésre irányul bevontak a felnőttképzési törvény hatálya alá. A törvényt 2021. január 1. napjával módosították, így a munkavédelemről szóló törvény és a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló törvény alapján a munkáltató kötelezettségeként előírt oktatásra, képzésre a törvényt nem kell alkalmazni.

Minden egyéb képzés a törvény hatálya alá tartozik és csak bejelentés vagy engedély alapján végezhető.