I.9 Hatósági eljárások menete

A közigazgatási hatósági eljárásokat az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szabályozza.

A közigazgatási hatóságok ellenőrzési tevékenysége általános jelleggel számos résztevékenységet foglal magába, így az információk megszerzését, tények megállapítását, az ellenőrzött tevékenység sajátosságainak megismerését, hibák feltárását, és az ellenőrzés eredményeinek feltérképezését, kiértékelését, illetve egyes esetekben szankció alkalmazását.

A hatóság a hatáskörének megfelelően ellenőrzi a jogszabályban foglalt rendelkezések betartását.

A hatósági ellenőrzés több okból indulhat:

  • az ügyfél kérelmére (pl. engedélyezési eljárásokban)
  • hivatalból
  • ellenőrzési terv alapján
  • bejelentésre

A hivatalból indult ellenőrzések időpontjai akár tervezettek, akár bejelentésre történnek nincsenek előre meghatározva, hiszen az egész ellenőrzés lényege az, hogy a hatóság a tényleges működési körülményeket lássa.

Felkészülni így egy ellenőrzésre akkor lehet, ha az egység folyamatosan betartja az adott termékkör forgalmazására vonatkozó törvényben, egyéb kormány- és ágazati rendeletekben, hatósági útmutatókban meghatározott előírásokat, követelményeket.

Ami egy ellenőrzés során talán a legfontosabb, hogy olyan személy vegyen részt az ellenőrzésen, kísérje végig az ellenőrzést végző hatósági személyt, aki az általános és az adott szakterületre vonatkozó követelményeket ismeri, tudja alkalmazni, valamint azonnali intézkedésre adott felhatalmazással rendelkezik.

Az eljárásban résztvevők jogai és kötelezettségei

AZ ELLENŐRZÉST VÉGZŐ SZEMÉLY

JOGOSULTSÁGAI

KÖTELEZETTSÉGEI
  • belépési jogosultság az ellenőrzés lefolytatásához szükséges területre, egységbe, annak minden helyiségébe;
  • iratbetekintési jog, ellenőrzéssel összefüggésben valamennyi iratot, hatósági igazolványt, bizonyítványt, engedélyt elkérhet bemutatásra és megvizsgálhat;
  • valamely tárgy vagy munkafolyamat megvizsgálásának joga;
  • felvilágosítás-kérési jog, melynek keretében az ügyféltől vagy képviselőjétől, továbbá az ellenőrzés helyszínén tartózkodó bármely más személytől adatot és tájékoztatást kérhet;
  • az ügyfél nyilatkozattételre való felhívása;
  • kép- és hangfelvétel készítésének joga a helyszínről, a megszemlélt tárgyakról, illetőleg folyamatokról;
  • lefoglalási jog: a tényállás tisztázását segítő iratok, valamint más tárgyi bizonyítékok lefoglalhatók;
  • egyéb bizonyítás lefolytatásának joga (pl. élelmiszer-forgalmazás területén személyi higiéné ellenőrzése).
  • az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályokban, az ellenőrzési programban, munkatervben foglaltakat maradéktalanul betartani;
  • az ellenőrzött szervnél irányadó biztonsági (pl. munkabiztonság, tűzvédelmi előírások) szabályokat betartani;
  • tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött szerv vezetőjét vagy képviselőjét tájékoztatni, igazolványát bemutatni;
  • az objektív vélemény kialakításához elengedhetetlen dokumentumokat és körülményeket megvizsgálni;
  • megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően írásba foglalni (jegyzőkönyv készítés)
  • az ellenőrzés alatt megismert üzleti és magántitkot megőrizni, illetve a jogszabályban meghatározott adatvédelmi kötelezettségének eleget tenni;
  • haladéktalanul jelentést tenni az ellenőrzött szerv vezetőjének, ha az ellenőrzés során bűncselekményre utaló körülmény merül fel;
  • az ellenőrzés befejezését követően megállapításait az ellenőrzött szerv vezetőjével, valamint a vonatkozó részek tekintetében a felelőssé tett személyekkel ismertetni;
  • az átvett dokumentumokról átvételi elismervényt adni, ill. azokat hiánytalanul visszaszolgáltatni;
  • összeférhetetlenségi ok fennállása esetén haladéktalanul jelentést tenni az ellenőrzési szervezet vezetőjének.

 

AZ ELLENŐRZÖTT SZEMÉLY, SZERV

JOGAI

KÖTELEZETTSÉGEI
  • az ellenőr igazolványának bemutatását kérni, ennek hiányában az ellenőrzést megtagadhatja;
  • az ellenőrzés megállapításait megismerni, azokra észrevételeket tenni;
  • titoktartási kötelezettség esetén – amennyiben ennek feloldását az ellenőr nem szerezte meg – a titoktartási kötelezettség alá vont témában az információ szolgáltatását, a dokumentum bemutatását vagy átadását megtagadni;
  • az ellenőr vagy mások testi épségének, egészségének védelme, valamint a vagyon védelme érdekében az ellenőr belépését, mozgását az adott területre, objektumra érvényes biztonsági előírások betartásához, védőfelszerelés használatához kötni. E korlátozás nem minősül az ellenőrzés akadályozásának.
  • az ellenőrzést tűrni;
  • az ellenőrzéshez szükséges és rendelkezésre álló anyagokat (mintákat), adatokat, védőfelszerelést, eszközöket és munkaerőt ellenszolgáltatás nélkül az ellenőrző rendelkezésére bocsátani.

 

A vállalkozáshoz érkező ellenőrök az esetek jelentős részében bemutatkoznak, hatósági igazolvánnyal rendelkeznek. Ritkán fordul elő, hogy inkognitóban érkeznek (általában a fogyasztóvédelemre és adóhatóságra jellemző ez a fajta ellenőrzési mód, próbavásárlás).

A helyszíni ellenőrzés után az ellenőrzést végző személy (személyek) jegyzőkönyvet készítenek, illetve amennyiben tárgyi bizonyítékot visznek el, arról átvételi elismervényt állítanak ki. A jegyzőkönyv, a kép és hangfelvétel, valamint a lefoglalt tárgyi bizonyíték lesz az alapja minden további eljárásnak.

A hatósági ellenőrzés kimenetele kettős:

  • a hatóság megállapítja a jogsértés hiányát vagy
  • a hatóság megállapítja a jogsértést

Jogsértés megállapítása esetén megindítja a hatósági eljárást.

Az eljárás jogkövetkezményei:

A jogszabályokban foglaltak megsértése esetén az eljáró hatóság intézkedést hozhat, bírságot szabhat ki vagy figyelmeztetésben részesíti az eljárás alá vont jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet vagy természetes személyt. Amennyiben olyan jogsértést észlelésnek, mely más hatóság hatáskörébe tartozik, úgy értesíti az illetékességgel és hatáskörrel rendelkező hatóságot. Gyakran előfordul ez pl. ha fogyasztóvédelmi ellenőrzés során az ellenőrzést végzők élelmiszer-biztonsági vagy munkavédelmi hiányosságokat észlel.

KAPCSOLÓDÓ JOGSZABÁLYOK: