Az élelmiszerlánc szereplői között a kölcsönös bizalom és együttműködés megteremtése, a piaci kapcsolatok rendezése és az etikus üzleti magatartás normáinak érvényesülése kiemelkedő fontosságú.
Ennek érdekében az Országgyűlés 2009-ben elfogadott egy törvényt (2009. évi XCV. törvény), melynek célja a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kereskedelmét végző szervezetek, valamint azok beszállítói közötti tisztességes üzleti magatartás érvényesülésének biztosítása.
A törvény hatálya kiterjed mind a mezőgazdasági és élelmiszeripari terméket termelő, illetve feldolgozó természetes személyre (őstermelő, egyéni vállalkozó és az őstermelők családi gazdaságának tagja), jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, továbbá a termelői szervezetre, illetve termelői csoportra is. Kiterjed továbbá az ilyen terméket átalakítás vagy feldolgozás nélkül tovább értékesítő, a végső fogyasztó részére értékesítő személyre és szervezetre, illetve ezekkel közvetlen üzleti kapcsolatba kerülő harmadik személyre és szervezetre is.
A törvény meghatározza a tisztességtelen forgalmazói magatartás eseteit:
- a kereskedő számára egyoldalúan előnyös feltételek előírása a beszállítóval szemben;
- olyan szerződési kitétel alkalmazása, amely a beszállító által a kereskedőnek leszállított termékeknek
- a beszállító általi kötelező visszavásárlását vagy visszavételét, illetve
- a beszerzési árhoz képest a nem megfelelő mértékben csökkentett áron történő visszavásárlását vagy visszavételét írja elő;
- a kereskedő üzleti érdekeit szolgáló költségek részben vagy egészben történő áthárítása a beszállítóra
- a kereskedő beszállítóinak körébe vagy a terméknek a kereskedő árukészletébe való bekerülésért, illetve ott tartásáért díj felszámítása a beszállítónak;
- a kereskedő részéről vagy harmadik közreműködő szereplő igénybevételével történő módon
- ténylegesen nem nyújtott szolgáltatásért,
- a kereskedő által a végső fogyasztó részére történő értékesítéssel összefüggő és a beszállító számára többletszolgáltatást nem nyújtó tevékenységért
- a beszállító által nem igényelt, illetve érdekeit nem szolgáló szolgáltatások igénybevételének előírása, illetve e szolgáltatásokért,
- a beszállító által igényelt és a kereskedő által ténylegesen nyújtott, a termék forgalmazásához kapcsolódó szolgáltatásért azzal nem arányos felszámított díj - bármilyen jogcímen történő - felszámítása a beszállító felé;
- a kereskedő által a végső fogyasztónak nyújtott árengedményhez beszállítói hozzájárulás kikötése
- a kereskedő működési körébe eső jogszabálysértés miatt hatóság által a kereskedővel szemben alkalmazott jogkövetkezményből eredő költségek áthárítása a beszállítóra;
- a termék ellenértékének a beszállító részére, vagy annak részére, akire azt a beszállító - a kereskedő erről szóló értesítése mellett – engedményezte
- átvételt követő harminc napon túli kifizetése, amennyiben a beszállító a helyesen kiállított számlát az átvételt követő tizenöt napon belül a kereskedő rendelkezésére bocsátja,
- a helyesen kiállított számla kézhezvételétől számított tizenöt napon túli kifizetése, amennyiben a beszállító a helyesen kiállított számlát az átvételt követő tizenöt napon túl bocsátja a kereskedő rendelkezésére;
- kedvezmény alkalmazásának előírása arra az esetre, ha a kereskedő pénzügyi teljesítése a fizetési határidőnek megfelelően történik;
- késedelmi kamat, kötbér vagy más szerződésbiztosító mellékkötelezettségnek a kereskedővel szembeni alkalmazhatóságának kizárása;
- a beszállító általi kizárólagos értékesítési kötelezettség kikötése a kereskedő irányába arányos ellenszolgáltatás nélkül, illetve az adott kereskedő irányába a legkedvezőbb feltételek alkalmazásának kikötése más kereskedőkhöz képest
- ha a kereskedő a beszállító felé a termékkel kapcsolatos megrendelését, illetve annak megváltoztatását ésszerű határidőn túl közli;
- a kereskedő általi, objektíven nem igazolható és a kereskedő működése szempontjából külső eseményre nem visszavezethető okból történő egyoldalú szerződésmódosítás;
- üzletszabályzat nyilvánosságra hozatalának elmulasztása, a nyilvánosságra hozott üzletszabályzattól való eltérés, továbbá azon kívüli feltétel alkalmazása a kereskedő részéről;
- a beszállító jogszerű védjegyhasználatának kereskedő általi korlátozása;
- a terméknek önköltségi ára alatt történő forgalmazása a kereskedő által a végső fogyasztó felé (kivételekkel: pl. lejárat közeli termékek, profilváltás stb.)
- a kereskedő által forgalmazott termékmennyiség alapján érvényesíthető árkedvezmény, jutalék vagy díj felszámítása a beszállító felé, a kereskedőt a forgalmazott termékmennyiség növelésére ösztönző többletértékesítés alapján
- ha a kereskedő a részére szállított termék után a beszállító által fizetendő népegészségügyi termékadó összegét határidőn belül nem téríti meg a beszállító részére;
- összetétele és érzékszervi tulajdonságai alapján azonos termékek végső fogyasztói értékesítési árának a termék származási országa alapján diszkriminatív módon eltérő képzése;
- ha a beszállítóval szemben a kereskedő a beszerzési árat a beszállító tiltakozása ellenére egyoldalúan csökkenti, vagy ha a beszerzési ár csökkentésére irányuló szerződésmódosítás érdekében a kereskedő a beszállítót a szerződéses kapcsolat megszüntetésével vagy más, a beszállítónak anyagi vagy erkölcsi veszteséget okozó eszközzel fenyegeti.
Ezen magatartások az üzleti partnerek között megengedhetetlenek, azonban sajnálatosan előfordulnak. Az eljáró hatóság (mezőgazdasági igazgatási szerv) ezekben az esetekben hivatalból, vagy bejelentésre eljárást indít, megvizsgálja a tényeket és dönt arról, hogy az adott cselekmény tisztességtelen forgalmazói magatartást mutat vagy sem.
Legtöbbször előforduló eset a beszerzési áron aluli értékestés. Erre a törvény bizonyos esetekben lehetőséget ad. Ilyen eset például:
- közeli lejáratú a termékek kiárusítása
- 24 órás fogyaszthatósági idő esetén a fogyaszthatósági idő utolsó két órája,
- több, mint 24 órás fogyaszthatósági idő esetén a fogyaszthatósági idő utolsó napja,
- 3 hónapos minőségmegőrzési idő esetén a minőségmegőrzési idő utolsó két hete,
- több, mint 3 hónapos minőségmegőrzési idő esetén a minőségmegőrzési idő utolsó négy hete.
- kereskedő tevékenységének beszüntetése miatti kiárusítás
- profilváltás miatti kiárusítás
- nem teljes értékű termék (pl. csomagolás sérült, alaki hibás stb.) kiárusítása
Ezek a kiárusítások legfeljebb tizenöt naposak lehetnek és a mezőgazdasági igazgatási szervnek előzetesen be kell jelenteni.
Jogkövetkezmények:
Az eljárás alá vont kereskedő a tájékoztatást követő tíz napon belül írásban kötelezettséget vállalhat arra, hogy a feltárt jogsértés vonatkozásában magatartását meghatározott módon összhangba hozza e törvény rendelkezéseivel.
A termékpálya-felügyeleti bírság legkisebb mértéke százezer forint, legmagasabb mértéke ötszázmillió forint, de maximálisan az előző üzleti év nettó árbevételének 10 %-a.
A kereskedő által két éven belül ismételten tanúsított bármely tisztességtelen forgalmazói magatartás esetén a termékpálya-felügyeleti bírság összege a korábban kiszabott bírság másfélszeresénél nem lehet kevesebb.
Az agrárpolitikáért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium hivatalos lapjában, továbbá honlapján nyilvánosságra hozza a tisztességtelen forgalmazói magatartást tanúsító kereskedő nevét (cégnevét), címét (székhelyét), a megállapított jogsértést, a kiszabott bírság mértékét is.