II.5 Jelölés, címkézés

Az élelmiszerek címkézésének/jelölésének alapvető célja, hogy tájékoztassa a fogyasztót az élelmiszer jellegéről, tulajdonságairól. Az élelmiszerek címkéjének elkészítésénél alapelvként kell érvényesíteni a pontos, valósághő tájékoztatást, lehetővé téve ezzel a fogyasztó számára a megfelelő választás lehetőségét.

Az élelmiszerek jelölése kapcsán többnyire a csomagolt élelmiszerekre gondolunk, de jelölésnek számít a csomagolatlan élelmiszerek kísérő dokumentumainak ide vonatkozó adatai, az eladás helyén, a fogyasztó tájékoztatására szolgáló, a termék paramétereit leíró információk is.

A jelölésre 2014. december 13. napjától Az Európai Parlament és a Tanács 1169/2011/EU Rendelete (2011. október 25.) a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról elnevezésű uniós jogszabály vonatkozik. A rendelet részletesen szabályozza az élelmiszerek címkéjén kötelezően feltüntetendő elemeket. Az ábrán a kötelezően feltüntetett elemeket láthatjuk:

Forrás: portal.nebih.gov.hu

Ezeken túlmenően számos uniós és hazai rendelet szabályozza a különleges termékek jelölését (pl. kenyér és pékáruk, friss húsok, lédig termékek, zöldség-gyümölcs stb.)

Friss húsok tekintetében az uniós előírás, valamint a hazai 36/2014. (XII. 17.) FM rendelet az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról megfogalmazza, hogy melyek azok az információk, melyeket az adott friss húsról tudni kell és melyek azok, melyekről a fogyasztót is tájékoztatni szükséges.

Szarvasmarha esetében még a pultból történő lédig értékesítés esetén is szükséges feltüntetni a marhalevél adatait (1760/2000/EK rendelet)

• Egy referenciaszámot vagy referenciakódot, amely biztosítja a kapcsolatot a hús és az állat vagy állatok között. Ez a szám lehet annak az állategyednek az azonosítószáma, amelyből a húst nyerték, vagy egy állatcsoportot jelölő azonosítószám (ez az ENAR);
• A vágóhíd jóváhagyási számát, ahol az állatot vagy állatcsoportot levágták, és a tagállamot vagy harmadik országot, ahol a vágóhíd fekszik. A felirat a következő: „Levágva: (tagállam vagy harmadik ország neve) (jóváhagyási szám)”;
• A darabolóüzem jóváhagyási számát, ahol a hasított testet vagy testeket darabolták, és a tagállamot vagy harmadik országot, ahol a darabolóüzem fekszik. A felirat a következő: „Darabolva: (tagállam vagy harmadik ország neve) (jóváhagyási szám)”.

Sertés, kecske, juh és baromfi esetében a hatályos jogszabályok szerint már a pultban is fel kell tüntetni a származási helyet, kiírással, illetve zászlóval jelölve.

Amennyiben a terméket feldolgozzuk (pl. előre daráljuk, szeleteljük, csomagoljuk, előkészített húst gyártunk), akkor annak nyomonkövetését biztosítani kell a feldolgozási folyamat során és a csomagolásán a 1169/2011/EU rendelet szerinti információk mellett fel kell tüntetnünk egy a nyomonkövetést biztosító jelet/számot stb. Ezt nevezzük LOT-nak (angolul az árutétel).

Erre vonatkozólag az egységben az előállítási folyamatokról gyártási naplót kell vezetni, arra minden alapanyag információit fel kell vezetni, és a végterméken egy tételazonosítót feltüntetni, mellyel visszakereshetők/ezzel együtt vissza is hívhatók a hibás termékek.

Zöldség-gyümölcs jelölés tekintetében a termék neve, származási helye, a gyártó/csomagoló, csomagolási egység, ill. tételazonosító minden esetben kötelezően feltüntetendő információ (amennyiben magyar termékről van szó, akkor a nemzeti zászló elhelyezése is kötelező). Ezen kívül több zöldségre és gyümölcsre speciális előírások vonatkoznak, melyet az 543/2011/EU rendelete tartalmazza.

Jogszabályban szabályozott termékek további feltüntetendő paraméterei:

Amennyiben a zöldségekből vagy gyümölcsökből salátát, présleveket készítenek a kereskedelmi egységben, úgy arról is gyártási napló vezetése szükséges megfelelő tételazonosító alkalmazásával.