III.1 Munkavédelem

Egy munkahely sem működhet dolgozók nélkül. A munkavállalóknak alaptörvényben rögzített joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez.

Ezen alapjog érvényesítésének egyik eszköze az 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről, valamint a törvény felhatalmazása által megalkotott szakági rendeletek.

A munkavédelmi előírások rendszere a következőképpen épül fel:

  1. Az alapvető szabályokat a munkavédelmi törvény foglalja össze.
  2. A részletes szabályok a Mvt. felhatalmazása alapján a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter és az egészségügyi miniszter által kiadott végrehajtási rendeletekben találhatók [ilyen pl. a Mvt. egyes rendelkezéseiről szóló 5/1993. (XII.26.) MüM rendelet].
  3. Más jogszabályok is tartalmazhatnak munkavédelmi jellegű előírásokat [pl. az energiatörvények, eljárási törvények, munkajogszabályok, a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet, 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről].
  4. Egyes veszélyes tevékenységekre az illetékes miniszterek szabályzatokat adhatnak ki (ilyen pl. a Hegesztési Biztonsági Szabályzat, Emelőgép Biztonsági Szabályzat, összesen két tucat van).
  5. Elsősorban műszaki biztonsági előírásokat, határértékeket nemzeti szabványok tartalmaznak.

A munkavédelmi szabályozás tárgya az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi, szervezési, eljárási, hatósági, intézményi stb. feltételeinek, kérdéskörének az általános, részletes, illetve helyi (munkahelyi) rendezése.

A munkavédelem szakmai tartalmát illetően két nagy, egyenértékű területre tagozódik: a munkabiztonságra és a munkaegészségügyre. A munkaegészségügy szintén két területet ölel fel: a munkahigiénét, és a foglalkozás-egészségügyet.

A munkabiztonság alatt a műszaki biztonsági, megelőzési követelményeket (tárgyi és személyi, magatartási feltételeket) értjük, amelyek célja a munkabalesetek megelőzése, tárgya pedig a veszély, a veszély/kockázat kezelése.

A munkaegészségügy szakterülete az ártalom/kockázat meghatározása, csökkentése vagy megszüntetése, célja a foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciók megelőzése.

A munkavédelmi törvény meghatározza a munkáltató és a munkavállalók jogait és kötelezettségeit.

MUNKÁLTATÓ
munkavédelmi kötelezettségei

MUNKAVÁLLALÓK
munkavédelmi kötelezettségei
  • munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, melyet legalább 3 évente meg kell ismételni;
  • szükséges utasításokat és tájékoztatást a munkavégzést megelőzően a munkavállalónak megadni;
  • rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket;
  • a munkavégzés körülményeihez igazodó, illetve az azzal összefüggő veszélyek figyelembevételével megfelelő munkaeszközöket biztosítani a munkavállalók részére;
  • a munkabaleseteket és foglalkozási megbetegedéseket kivizsgálni;
  • biztosítani a védőeszközöket, azok rendeltetésszerű használhatóságát, védőképességét, kielégítő higiéniés állapotát, szükséges tisztítását, karbantartását, javítását, pótlását;
  • a munkabiztonsági szaktevékenységnek, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősített feladatok ellátásához meghatározott személyt, illetve szervezetet biztosítani;
  • biztosítja, hogy szükség esetén az elsősegély, az orvosi sürgősségi ellátás feltételeit;
  • oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés ismereteivel;
  • foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást köteles biztosítani;
  • azt a munkabalesetet, amely esetében a munkavállaló több mint három munkanapon át nem volt munkaképes, valamint a foglalkozási megbetegedést és a fokozott expozíciós esetet be kell jelenteni, ki kell vizsgálni és nyilvántartásba kell venni;
  • munkavédelmi képviselő választást kell tartani minden munkáltatónál, ahol a munkavállalók létszáma legalább húsz fő.
  • munkára alkalmas állapotban a munkaidő kezdetekor a munkahelyen megjelenni;
  • a rendelkezésedre bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotáról meggyőződni, azt rendeltetésének megfelelően és a munkáltató utasítása szerint használni;
  • az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni és tisztításáról gondoskodni;
  • a munkavégzéshez a munkáltató által biztosított munkaruházatot viselni;
  • a veszélyt jelentő rendellenességről, üzemzavarról a munkáltatót azonnal tájékoztatni, a rendellenességet, üzemzavart megszüntetni, vagy erre intézkedést kérni a felettesedtől;
  • a balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni;
  • munkaterületén fegyelmet, rendet és tisztaságot tartani;
  • a magasfokú személyi higiéniáról gondoskodni;
  • a munka biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket elsajátítani és azokat a munkavégzés során alkalmazni;
  • az előírt orvosi vizsgálaton rész venni;
  • a biztonsági berendezések állapotát rendszeresen ellenőrizni.

Ezen kötelezettségek számtalan feladatot és még több dokumentációt és dokumentációs kötelezettséget ró a vállalkozásra.

Legfontosabb dokumentációk

  • Munkahelyi kockázat értékelés;
  • Kémiai kockázat analízis (vegyi anyag használat-forgalmazás esetén);
  • Vegyszerek biztonsági adatlapjai, veszélyes anyagok nyilvántartása;
  • Egyéni védőeszközök biztosításának szabályozása;
  • Orvosi vizsgálatok szabályozása, orvosi dokumentációk őrzése, foglalkozás egészségügyi szolgálattal való szerződéskötés;
  • Oktatások szabályozása, speciális képesítések nyilvántartása (pl. emelőgép kezelők, elsősegélynyújtók), oktatások dokumentálása;
  • Dohányzás belső rendjének meghatározása;
  • Vegyi anyagokkal való munkavégzés feltételei;
  • Munkahelyi balesetek kivizsgálásának szabályozása, a munkabalesetekkel kapcsolatos dokumentációk őrzése;
  • Munkavédelmi képviselő választásának dokumentumai, valamint oktatásának igazolása;
  • Üzembe helyezési dokumentációk;
  • Időszakos felülvizsgálati dokumentációk (emelőgépek, érintésvédelmi, villámvédelmi felülvizsgálatok, kézi szerszámok szerelői ellenőrzése, nem veszélyes munkaeszközök időszakos vizsgálata);
  • Megelőzési stratégia és mentési terv