Az élelmiszer kereskedelemre csakúgy, mint más kereskedelmi tevékenységre alapvetően a 2005. évi CLXIV. törvény - a kereskedelemről, valamint a 210/2009 (IX.29.) Korm. rendelet előírásai az irányadók.

Az élelmiszer kiskereskedelem azonban többrétű, az ilyen típusú és tevékenységi körű egységekben számos termékkörbe tartozó termékeket forgalmaznak, így a szabályozása is többrétű.

Az élelmiszerek csoportjába tartoznak friss, lédig élelmiszerek, hűtött és hűtést nem igénylő élelmiszer csoportok, jövedéki termékek (alkoholok) háztartási vegyi áru, papíráru, illatszerek, egyéb napi fogyasztási cikkek, egyes esetekben tartós fogyasztási cikkek is.

Ezek fényében az egyes speciális termékekre vonatkozó szabályokat együttesen kell alkalmazni és betartani az ilyen jellegű üzletekben.

Élelmiszerek tekintetében a szabályozás és az engedélyezési kör is bővebb: ezt a 20/2021. (V. 17.) AM rendelet az az élelmiszerek és az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak előállításáról és forgalomba hozataláról szabályozza.

Az élelmiszer-forgalmazás nyilvántartásba vételéről a jegyző tájékoztatja az élelmiszerlánc-biztonsági hatóságot, mely hatóság 60 napon belül helyszíni szemle keretében értékeli az egység – fenti termé-kek forgalmazására vonatkozó – alkalmasságát.

Az uniós és hazai jogszabály is lehetőséget ad arra, hogy élelmiszer kiskereskedelmi egységben előállítási tevékenység (feldolgozás) is történhessen, amennyiben az a tevékenység marginális, helyi és korlátozott tevékenységben valósul meg.

A lehetőséget az állati eredetű élelmiszerek forgalomba hozatalának és az értékesítés helyén történő élelmiszer-előállításnak élelmiszer-higiéniai feltételeiről szóló 64/2007. (VII. 23.) FVM–EüM együttes rendelet szabályozza. A rendelet szerinti tevékenységet nyilvántartásba kell venni, amely eljárást az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal folytat le.

Előállítási/feldolgozási tevékenység körébe tartozik:

• Hús darabolás, csontozás és kereskedelmi előrecsomagolás
• Darálthús előállítás, előredarálás és kereskedelmi előrecsomagolás
• Előkészített hús előállítás, kereskedelmi előrecsomagolás
• Húskészítmény előállítás, kereskedelmi előrecsomagolás
• Friss halászati termék előállítás, kereskedelmi előrecsomagolás
• Feldolgozott halászati termék előállítás, kereskedelmi előrecsomagolás
• Sajtdarabolás, előreszeletelés és kereskedelmi előrecsomagolás

A tevékenység akkor minősül marginális, helyi és korlátozott tevékenységnek, ha az alábbiak egyidejűleg teljesülnek:

1. az értékesítés a kiskereskedelmi létesítmény helye szerinti megyében, illetve az azzal szomszédos megyékben működő kereskedelmi egységekben történik, (fővárosba a Pest megyével szomszédos megyékből is történhet a beszállítás)
2. létesítményben a viszonteladóknak 1 naptári héten belül értékesített mennyiség nem haladja meg az adott naptári héten beérkezett alapanyag mennyiségének 25%-át, de hús esetében legfeljebb az 5 tonnát, ezen felül húskészítmény esetében legfeljebb az 500 kg-ot, darált hús és előkészített hús esetében legfeljebb az 500 kg-ot, előkészített halászati termék esetében hetente legfeljebb az 1 tonnát, tejtermékek esetében hetente legfeljebb 500 kg-ot
3. a viszonteladó vendéglátó egység, vagy olyan kiskereskedelmi egység része, amelyben kizárólag a végső fogyasztónak értékesítenek állati eredetű élelmiszert, vagy amely nem a 853/2004/EK rendelet alapján engedélyezendő létesítmény.

Vannak olyan létesítmények, melyek az élelmiszer kereskedelem mellett hagyományos értelemben vett élelmiszer előállító tevékenységet is végeznek. Ilyenek jellemzően a kisebb pékségek, melyekben az üzemi termelés mellett kereskedelmi tevékenységet is folytatnak egyidejűleg (akár egy telephelyen belül). Az ilyen létesítmények esetében élelmiszer előállító üzemre üzemengedély szükséges, amely eljárás is az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatóság hatáskörébe tartozik.

Az üzemengedélyek tekintetében külön kezelendő az állati eredetű termék előállítás és az egyéb (növényi eredetű termékek). Szintén üzemengedély szükséges olyan konyhák részére, melyek üzemszerűen működnek (nem a végső fogyasztónak, hanem más vendéglátóknak/kiskereskedőnek készítenek termékeket és azt légvonalban 40 km-es távolságon kívül értékesítik). Az üzemekre vonatkozó engedélyezési eljárásokat a 20/2021. (V. 17.) AM rendelet szabályozza.

Minden olyan kereskedőnek (kis- és nagykereskedés egyaránt), akik zöldséget és gyümölcsöt is forgalmaznak a 68/2007. (VII. 26.) FVM–EüM–SZMM együttes rendelet 6. §-a értelmében kötelező regisztrálnia az országos zöldség-gyümölcs forgalmazói adatbázisba. A regisztrációt a tevékenység helye szerint illetékes, növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatalnál kell kérni. Az eljárás illetékmentes, kérelem benyújtásával indítható.

Amennyiben a vállalkozás - akár kiskereskedelmi szinten, akár nagykereskedelmi tevékenység keretében – egyenesen külföldről (az Európai Unió tagállamaiból vagy harmadik országból közvetlenül) szerzi be a termékeket, úgy a termék először az adott vállalkozás által kerül betárolásra Magyarországon. A 3/2010. (VII. 5.) VM rendelet szerint ilyen esetekben szükséges első magyarországi betárolási hely bejelentése a létesítmény helye szerinti illetékes hatóság részére.

Eljáró hatóság az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal, elsődleges termelésből származó, nem állati eredetű alaptermék esetében a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal.

Az elsődleges betárolásról attól függően, hogy a termék élelmiszerbiztonsági szempontból kiemelt élelmiszer, vagy nem, meghatározott időpontban jelentést kell beküldeni a hatóságnak.